Véleményem szerint egy egyéni, szolgáltató vállalkozónak a legnagyobb "terméke" saját maga. Ha félhullára hajtjuk magunkat, lehet, hogy eleinte lesz pár ember, aki elégedett lesz, mert téged végre rá tudott venni, hogy a jól átgondolt munkaidődön felül is elvállald, de előbb-utóbb el jutsz egy olyan béka segge alatti energiaszintre, amit már annyira sugárzol magadból, hogy az a munkád minőségének rovására megy.
Bármilyen furcsa, de egy vállalkozó is pont ugyanolyan ember , mint bárki más és van magánélete is. Ugyanúgy oda kell figyelnie a táplálkozására, a rendszeres és változatos mozgásra, a lelki stabilitásra, a fittségre, normál energiaszintre, mint bárki másnak és azt gondolom, hogy mivel sajnálatos módon több munkahely ezt nem teszi lehetővé, pont egy vállalkozó az, aki magának emberibb és egészségesebb munkakörülményeket tud teremteni. Hiszen abból az energiából adunk minden kedves vendégünknek, ami nekünk is van.
Sajnos ma már a magán ellátás sem jelenti feltétlenül azt, hogy aznapra van időpont. Nem azért dolgozunk magasabb áron, mert pénzért mindent meg lehet venni, hanem azért, mert egy vállalkozó 100 %-ban saját magáért vállalja a felelősséget az időbeosztását,továbbképzéseit, eszközellátottságát, egyéb munkahelyi körülményeit tekintve. Éppen ezért sajnos más életéért nem tudunk már ugyanennyi felelősséget vállalni. Látom, hogy az emberek egészségügyi helyzete és ez által a kiszolgáltatottsága egyre borzalmasabb. Pont ezért tartom a legértékesebb szolgáltatásomnak az oktató tajékoztatást és hogy séma gyakorlatok helyett a vendégeim inkább egy olyan erős , tudatos alapot kapjanak, amivel aztán saját magukat tudják menedzselni a továbbiakban .
Érdemes elgondolkodni azon, hogy mekkora felelősséget szeretnél vállalni az életedért vendégként/páciensként, valamint a szolgáltatóknak azon, hogy mennyire akarják tőlük függővé tenni az ügyfeleiket. Vajon meddig tarthatóak a partneri együttműködéstől mentes instant megoldások az egyre terheltebb magán ellátásban is, ahol már most ott tartunk, hogy bizonyos helyeken több hetes, hónapos várólista van ? Lehet, hogy rövid távon gondolkozva sokkal könnyebb mindenkire gyorsan felrakni egy tape-et, adni valami készítményt, ellátni 10 gyakorlattal, tünetet csillapítani, azzal az elköszönéssel, hogy "majd jöjjön vissza,ha gond van ", de hosszú távon hogy fogja elbírni a rendszer, hogy ahelyett, hogy hosszú távú segítséget nyújtanánk (amire eleinte tény és való, sokat is kell várni ) , az új vendégek mellett el kell látni a visszatérő régieket, amint elmúlik a rövid távú hatás vagy a kiszűretlen ok újra provokálja a tünetet?
A végére pedig egy költői kérdés: Te, mint ügyfél, mit gondolnál arról a magán (!) szolgáltatóról, akiről kiderülne, hogy haveri alapon valakit eléd sorolt ? Akkor miért várod el ugyanezt másokkal szemben ? Azt ugye már megbeszéltük, hogy magánélete egy vállalkozónak is van, a munkaidejébe pedig csak is úgy tudna valakit benyomni, ha a már eleve hozzá járóknak nem tudna időpontot adni.
Akármennyire is furcsa egyeseknek, számomra minden vendég panasza ugyanolyan fontos, ugyanannyira megoldandó. Az egyetlen szempont, ami szerint kiadom az időpontjaimat az az, hogy ki jelentkezik hamarabb és utána mennyire mutat együttműködést abban, hogy felelősséget vállaljon saját magáért és azért, hogy minél hamarabb "szabaduljon " tőlem , ugyanakkor utána fenn is tudja önállóan tartani az elért eredményeket. Nem rangsorolok aszerint, hogy barát-ismerős, régi-új, valamint, hogy szerintem mennyire sürgős és súlyos az ő problémája. Vannak ugyanis, akik a látszólag kisebb problémát is sokkal nehezebben élik meg , sokkal nagyobb terhet ró az életükre és nem tisztem eldönteni, hogy vajon kit zavar jobban a saját baja.
Éppen ezért , kedves vendégeim, csak akkor keressetek, ha meguntátok a kiszolgáltatottságot és mások hibáztatása helyett szeretnétek a saját kezetekbe venni az irányítást még akkor is, ha ehhez egy kicsit várni kell. A bejutás után viszont biztos lehetsz benne, hogy nem adok időpontot új embernek annak a kárára, hogy az együttműködésünk rendszeres alkalmak útján addig folytatódjon, amíg úgy érzed, hogy most már önállóan is helyt állsz.
Kedves vállalkozó társam, te pedig szintén gondold át, hogy mennyire vagy értékes munkavállalója saját magadnak és hogy a munkád értékét csak úgy tudod megőrizni, ha folyamatosan fejlődsz és a friss tudást a lehető legnagyobb odaadással használod fel mások segítésére. Viszont ahhoz, hogy ennek az odaadásnak a lángja mindig ugyanolyan erővel lobogjon, egészséges határokat kell szabnod .
